Tiltólistára kerültek a műanyag evőeszközök (kanalak, kések, villák, pálcikák), tányérok, szívószálak és a csomagolásra használt oxidatív úton lebomló műanyagok (zacskók, szemetes zacskók) és ételdobozok.
 

Miért tilos?

Az Európai Bizottság adatai szerint a tengerekbe kerülő szemét 80 százaléka műanyag. A jogszabálytervezet által korlátozott műanyagok az összes tengeri szemét 70 százalékát teszik ki. A lassan bomló műanyag felgyűlik a tengereken, óceánokon és a világ- és Európa strandjain. A tengeri élőlények – tengeri teknősök, fókák, bálnák, madarak, halak, kagylók és rákfélék - szervezetében már megjelent a műanyag, amely így az emberi élelmiszerláncban is jelen van.

Jelenleg nem helyettesíthetőnek minősülnek a szendvicsek, gyümölcsök, zöldségek és sütemények csomagolására használt dobozok. Ezeknek kibocsájtását 2025-ig 25 százalékkal csökkentenie kell a tagországoknak, így Magyarországnak is.

Lebomlási folyamat

A hulladék probléma nem csak a vízi élővilágot veszélyezteti. A műanyag termékek előállítása környezetre ártalmas anyagokat szabadít fel, azok megsemmisítése pedig még ipari körülmények között is káros anyagot bocsát ki.  Egy átlagos, habosított műanyag pohár lebomlási ideje körülbelül 50 év, egy szatyornak pedig 200-1000 év között mozog.  

Az EU tagállamoknak 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, a műanyag palackoknak 2025-re legalább 25 százalékukban, 2030-ra pedig már 30 százalékukban újrahasznosított anyagból kell állniuk.

Mivel helyettesíthető?

De mit adjon vásárlójának kanál helyett a fagylalthoz? Újra üvegpoharak kellenek a pohárdesszertekhez és szívószálat sem lehet már használni, még ha a fogyasztók igénylik is azt?  Természetesen erről szó sincs!

A tudósok régóta dolgoznak olyan eljáráson, amivel környezetkímélő termékeket tudnak előállítani, mindenféle kőolajszármazék (műanyag) nélkül.  Ilyen termék a növényi alapú, komposztálható anyag a PLA, azaz a polylactic acid (politejsav), melyet növényi cukrokból állítanak elő. Készülhet kukoricakeményítőből, maniókából (kasszáva), növényi keményítőkből. Kinézetre sokban hasonlít a műanyag „társaihoz”, viszont minőségében mérföldekkel megelőzi azokat, és 100%-ban komposztálható.

Mi az a PLA?

A PLA tulajdonságaiban hasonlít a hőre lágyuló műanyagokra, azonban a hagyományos értelemben vett műanyagokkal ellentétben ez az anyag növényi keményítőből készül, ezért biológiai úton lebontható. A lebontás a hagyományos szóhasználat szerint a komposztálás, ami lehetővé teszi a felhasználást követően az újrahasznosítást. A PLA melletti érvként szól még, hogy az előállításához és a lebomlásához szükséges energiafelhasználás mennyisége is lényegesen kevesebb, mint a hagyományos műanyagok esetében és nem tartalmaz kőolajszármazékokat.

PLA termékek hulladékként való kezelése

A PLA ipari komposztálás során 12 héten belül lebomlik, mivel itt adottak a baktériumokra, nedvességre és hőmérsékletre vonatkozó optimális feltételek. Ha az ipari komposztálás nem megoldott, a PLA anyagokat az általános hulladékokhoz kell kidobni, és nem a szelektív (pl. papír, műanyag) hulladékokhoz. A  PLA hulladék azért nem keveredhet a szelektíven gyűjtött műanyagok közé, mert azok újrahasznosítását jelentősen nehezíti. 

Amennyiben a PLA a kommunális hulladékok közé vagy a szemétégetőbe kerül, úgy a komposztáláshoz szükséges feltételek bár nem adottak, de még így is lényegesen kevesebb az elbomlási ideje, mint a hagyományos műanyagoknak és a lebomlás során nem keletkeznek illékony gázok és nem bocsát ki metánt.

Honnan tudom, hogy PLA terméket vásárolok?

A PLA jelölést minden esetben kötelező feltüntetni a terméken, ez alól a szívószál képez kivételt, mely termékkategóriánál a jelzés a csomagoláson jelenik meg. Ha a képen látható jellel találkozunk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a termék PLA alapanyagból készült. A jelzésen belül a 7-es szám az egyéb műanyagot jelöli, a PLA mellett ebbe a kategóriába tartoznak még az olyan műanyagok is, amelyekre nem igaz a környezetbarát tulajdonság. Ebben az esetben fontos, hogy figyeljünk az alsó PLA feliratra a jelölésen belül, mert az jelzi, hogy az adott termék PLA-ból készült.

Mit kell tudni a PLA-ról?

• - megújuló, növényi anyagokból készül, például a kukorica azon részeiből, ami nem ehető


• - az elkészült terméket nem lehet elfogyasztani


• - könnyű, erős, átlátszó, ételekhez is biztonságos


• - sokkal kisebb a PLA-gyártás ökolábnyoma, mint a kőolajalapú műanyagoké


• - az ételcsomagolás területén széles körben képes helyettesíteni a PE-t (polietilén), PS-t (polisztirol) és PET-t (poliészter) anyagokból készült termékeket


• - komposztálható: ipari körülmények között biológiailag lebomló anyag kb 3 hónap alatt


• - hőállósága valamelyest gyengébb, mint a fentebb felsorolt anyagoknak (kb. 40°C-ig), de hidegállósága jónak mondható
   
• - CPLA tányérok és evőeszközök: kristályosított PLA - hőállók 95°C-ig
   

Létezik egy másik, biológiailag lebomló termék, ami nem igényel ipari komposztálást, mert D2W adalékkal dúsított műanyag. Ez a biológiai úton lebomló műanyag (például a reklámszatyrok, szemeteszsákok).
 

Mi a különbség a papír pohár és a lebomló papír pohár között?

A papír pohár belsején van egy műanyag bevonat, míg a lebomló papír pohárnál ez a bevonat PLA-ból készül, így 100%-osan komposztálható.