Mikor van farsang?

A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig (hamvazószerda előtt, húsvétvasárnap előtti 47. nap), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang csúcspontja a karnevál, ami egyben télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
Nagy Britanniában és Írországban elterjedt szokás, hogy a városok palacsintás versenyfutást (Pancake Day) rendeznek húshagyókedden, amikor futás közben egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát.

A fánk:

A farsangi mulatságok elhagyhatatlan eleme a hagyományos baracklekvárral ízesített szalagos farsangi fánk. Gróf Gvadányi József, Egy falusi nótáriusnak budai utazása (Rontó Pál) című művében (1788) írta egykoron: „Tekenők tőltek meg mákos kalácsokkal, Rántott csöregékkel és lelkes fánkokkal.” A „lelkes” (töltött) fánkok azonban az elterjedt vélekedéssel ellentétben nem a 19. század elején jelentek meg, hanem már azt megelőzően is előfordultak a nemesi udvarokban. A fánk az értékes zsír használata miatt, eleinte csak a gazdagok asztalára került. A 19. század végén az Erdélyben élő Zilahy Ágnes „Valódi magyar szakácskönyvében” (1892) is előkelő helyen szerepelt az ünnepnek számító disznóvágások időszakához kötődő farsangi fánk.

És hogy Marie Antoinette-nek vagy a bécsieknek köszönhetjük a fánk elterjedését? Azon régóta vitatkoznak a tudósok, mindenesetre legyen szó szalagos fánkról, amerikai donutról, német berlinerről, osztrák krapfenről, francia eclairről, olasz bomboloniról vagy indiai vadáról, most van itt az ideje, hogy a farsangi szezonban degeszre együk belőle magunkat!

Forrás: wikipedia, flottamagazin